Robert Peary eléri az északi-sarkot, másodikként Frederick A. Cook (1908. április 21.) után.Tovább
„Nagyvilág”
Szabad Nép, 1956. július 22.
Az Írószövetség 1956 júliusában Nagyvilág címmel világirodalmi folyóirat megjelentetésére készült. Ennek kapcsán készített interjút a Szabad Nép újságírója a leendő folyóirat felelős szerkesztőjével, Gereblyés Lászlóval, az induló folyóirat legfőbb célkitűzéseiről, ars poeticájáról. A ma is megjelenő folyóirat 1956 októberében jelent meg először.
Ezt a címet viseli majd az Írószövetség hamarosan megjelenő világirodalmi folyóirata. Szép szó, s eredeti, magyar íze, színe van. Vörösmarty teremtette, aki „a népek hazája, nagyvilág" részeként akarta látni a magyar népet, s a „nagyvilág" irodalmának, a világirodalomnak alkotóelemeként a magyar irodalmat, a magyar szellemi életet.
Megkértük a leendő új folyóirat felelős szerkesztőjét,
, mondjon el egyet-mást a „Nagyvilág"-ról.- Mikorra jelenik meg a lap?
- Az első számot októberre szeretnénk megjelentetni - hangzott a válasz. - Az a tervünk, hogy az idén két számot adunk ki, egyenként tizenöt íven. A jövő évtől pedig a folyóirat havonta jelenik meg, körülbelül 10 íven. Illusztrációk díszítik majd, szeretnénk, ha ezeket a legjobb hazai és külföldi művészek készítenék. A lap, az első szám előkészítése nagy, szétágazó munkát igényel. Arra törekszünk, hogy a folyóiratnak széles körű munkatársi gárdája legyen mind idehaza, mind a külföldi országokban.
- Hogyan szándékozik a „Nagyvilág" az élő világirodalommal foglalkozni?
- A szó valódi értelmében világirodalmi folyóiratot szeretnénk adni olvasóközönségünk kezébe. Elsősorban a szovjet irodalom, a szocializmus útján haladó baráti országok és a nyugati országok irodalmának legkiemelkedőbb képviselőit szeretnénk megszólaltatni, hogy olvasóink szüntelenül figyelemmel kísérhessék az élő világirodalom kiemelkedő alkotóinak útját, művészetének állomásait. A tervek szerint talán már az első számokban sikerül novellát hozni az amerikai irodalom olyan jelentős képviselőitől, mint
vagy , részleteket közölni a nagy francia regényíró, naplójából, színdarabot hozni Berthold , aki ma Európa egyik legnépszerűbb drámaírója,, az olasz próza kiváló képviselőjétől. Ugyancsak az első számokban szerepel majd az Új barázdát szánt az eke második részével, az Olvadás második részével, új művével. Szeretnénk a kiváló lengyel költő, A. és a cseh költeményeiből közölni egy csokrot. Elképzelésünk szerint azonban a lapnak nem csupán a „nagyokat" kell szerepeltetnie, hanem számot kell adnia az élő világirodalom születő, új jelenségeiről is, a fellépő fiatal nemzedékek törekvéseit, harcait is figyelemmel kell kísérnie. Azt hiszem, ez nagyban növeli majd a lap érdekességét. Ki óhajtjuk szélesíteni világirodalmi látóhatárunkat földrajzi értelemben is. A magyar világirodalmi köztudatban nem vagy csak alig léteznek olyan népek, amelyeknek pedig fontos, kiemelkedő szerep jut az élő világirodalom fejlesztésében. Ide lehet számítani az egész ázsiai és afrikai arab irodalmat, a spanyol nyelvterület - a spanyolok és a dél-amerikai népek - irodalmát, az indiai irodalmat. De egyes közeli, sőt szomszéd népek irodalmát is fogyatékosan ismerjük csak. Milyen keveset tudunk például a jugoszláv vagy az osztrák irodalomról, vagy a rokon finn nép élő irodalmáról! A folyóirat szerkesztői feladatuknak érzik e fehér foltok eltüntetését is.Arra törekszünk, hogy a kritikai rovatban rendszeresen tájékoztassuk közönségünket a világirodalomban megjelenő új művekről. A könyvismertetéseket, kritikákat, ha mód van rá, kiváló külföldi írókkal, kritikusokkal íratjuk, elsősorban azonban arra számítunk, hogy a magyar írók, irodalmárok ebben a rovatban számolnak be világirodalmi olvasmányaikról. A vita-rovatban teret akarunk nyitni minden olyan hazai vagy külföldi elgondolásnak, véleménynek, amely a magyar olvasóközönség és az élő magyar irodalom számára fontos világirodalmi kérdésekben jelent állásfoglalást.
- Mi a jelentősége az új folyóiratnak a magyar irodalom, a magyar szellemi élet egésze szempontjából?
- A válasz, azt hiszem, nyilvánvaló. Kulturális életünkben nagyon hiányzott már egy olyan fórum, amely az élő világirodalommal való rendszeres, színvonalas kapcsolatot megteremti. Ez is egyik oka volt annak, hogy sokszor még a szakemberek is nehezen tájékozódtak az élő világirodalomban, nem vagy csak elkésve vettek tudomást egyes fontos eseményeiről. A „Nagyvilág"-ra az a hivatás vár, hogy az eleven kapcsolatot, a friss vérkeringést fenntartva, hozzájáruljon e káros helyzet megszüntetéséhez. Úgy vélem, hogy nagy szerep vár reá a helyes világirodalmi köztudat kialakításában. S végül még egy nagyon fontos küldetése van: a magyar műfordítás színvonalának emelése, a régi nagy műfordítói hagyományok ápolása, terjesztése, a fiatal műfordítói gárda nevelése.
- Még egy utolsó kérdés. Tájékoztatja-e a folyóirat olvasóközönségét arról, hogy a magyar irodalom milyen szerepet tölt be a külföld szellemi életében?
- Természetesen. Rendszeresen beszámolunk a külföldön megjelenő magyar könyvek, különösen élő íróink alkotásainak útjáról, visszhangjáról. A krónikarovat feladata lesz ezt figyelemmel kísérni. De beszámolunk a magyar kultúra egyéb külföldi eseményeiről is: filmjeink, előadóművészeink sikereiről, íróink utazásairól, s mindenről, ami a magyar olvasót érdekelheti. Azt akarjuk, hogy a folyóirat valóban megfeleljen a nevének, tükörképet adjon a nagyvilágról, s ebben a tükörben minket is megmutasson.
Ezen a napon történt április 06.
A munkáspárt egyesülése után létrejött ifúsági szervezet felvette a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) nevet.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
