Robert Peary eléri az északi-sarkot, másodikként Frederick A. Cook (1908. április 21.) után.Tovább
Fordulópont a kelet-nyugati kapcsolatokban?
Útkereszteződésben
1979. július 28.
Hajdú János elemzése jól érzékelteti azt a bizonytalanságot, amely a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján a világgazdaságot jellemezte. A magyar politika „enyhülés érzékenysége” a szocialista blokkon belül kiemelkedő volt, a gazdasági protekcionizmus illetve a hidegháborús feszültség erősödése a magyar érdekek ellen hatott, miközben „Helsinki szellemét” a népi demokráciák csak korlátozott mértékben kívánták megvalósítani, vagyis a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére koncentráltak, és a nyugaton egyre inkább előtérbe kerülő embe
A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok nem azért vesztettek lendületükből a legutóbbi években, mert az érdekeltek közül bárki is előre megfontolt politikai szándékoktól vezettetve a Helsinkiben elfogadott elvek (második kosár) megtámadására, vagy akár elvetésére szánta volna el magát. A nemkívánatos tendencia, amelynek, ha tovább tart, majdnem óhatatlanul negatív hatása lesz a kelet-nyugati kapcsolatok, magyarán az enyhülés egészére, azoknak a gazdasági folyamatoknak az egyik következménye, amelyek – részben az energiaválsággal összefüggésben, részben attól függetlenül - manapság világszerte tapasztalhatók.
Egyike volt ez a következtetés annak a néhány közös elért munkapozíciónak, amelyre Cambridge-ben, a St. Catharine kollégium vita- és klubszobáiban a magyar-angol kerekasztal-beszélgetés résztvevői július derekán jutottak. Nyugodt és tárgyszerű stílusban, mindvégig a politikai elemzés s a gazdasági ténymegállapítás szférájában maradva, illetve tudatosan törekedve arra ama néhány pillanatban is, amikor valamely résztvevőt pillanatnyi indulata agitatív szárnyalásra vagy propagandisztikus közhelyekre ragadtatott.
Sem a konzervatív protekcionizmus, sem a fizetésimérleg-feszültség diktálta importtakarékosság nem ösztönző hatású a világkereskedelem, ezen belül a kelet-nyugati érintkezés bővítése. Sőt, a kelet-nyugati kapcsolatokban szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy ebben a politikai összetevő sokkal bonyolultabban van jelen, mint a világgazdaság ás feszültséggócaiban. Tudniillik, a kelet-nyugati kereskedelem, vagy még inkább kooperáció, egyszerre hivatott szolgálni gazdasági igényeket és a kölcsönös bizalom megteremtését, illetve elmélyítését.
Bizalmat építeni viszont kockázatvállalási készség nélkül nem lehet. Manapság tehát legalább annyira világpolitikai, mint amennyire világgazdasági gond, hogy a gazdasági bajok miatt belső stabilitási problémákkal küszködő kormányok visszahúzódóbbak, mint jobb időkben. Másfelől kezdeményezések híján lemorzsolódnak azok a kapcsolatok is, amelyek pedig már korábban kiépültek.
Ez az állapot remélhetőleg nem bizonyul ördögi körnek. De biztos, hogy máris útkereszteződésben toporgunk. S tudatosan kellene ügyelni arra, hogy a világgazdaság kimozdítása jelenlegi hullámvölgyéből együtt járjon a kelet-nyugati kapcsolatok új fellendülésével is. A helyzet félreismerése volna ugyanis azt feltételezni, hogy ez mindenütt és mindenki szemében magától értetődő.
Ezen a napon történt április 06.
1909
1919
A munkáspárt egyesülése után létrejött ifúsági szervezet felvette a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) nevet.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő